Ügyfél biztonság

A 2007. évi LXIV. törvény a jogügyletek biztonságának erősítése érdekében több törvényt módosított. A módosítások ügyvédekre vonatkozó rendelkezéseit 2008. január 1-étõl kell alkalmazni és ugyanekkortól hatályos az 54/2007.(XII.21.) IRM rendelet is, amely a jogügyletek biztonságának erősítése érdekében az ügyvéd által végzett személyazonosság- és igazolvány ellenőrzés részletes szabályait tartalmazza. Az ügyvédek operatív személyazonosítási és ellenőrzési tevékenységét szabályozza a fenti jogszabályok végrehajtására a Magyar Ügyvédi Kamara által alkotott 2/2007.(11.19.) sz. szabályzat is.

Az ügyvéd tehát az ügyfelét a személyazonosító okmánnyal, a személyazonosító okmányt pedig a központi nyilvántartások adataival veti össze. Ez jelenti az ügyfél-azonosítást.

Az új szabályozás elvárásainak csak az az ügyvéd felel meg, ezt a munkát csak olyan ügyvéd jogosult és képes végezni, aki rendelkezik a szükséges technikai felszereltséggel és az ú.n. minősített elektronikus aláírás jogával (2001. évi XXXV. tv.).

 

A személyazonosítás

Az ügyvéd az ügyfél személyazonosságát és lakcímét az ügyfél által átadott személyazonosító és lakcímet igazoló hatósági igazolvány alapján állapítja meg. A személyazonosításra alkalmas igazolvány  érvényes útlevél és a kártya formájú vezetői engedély is lehet. 14. évnél fiatalabbak esetében a személyazonosító okmány a személyi azonosítót és lakcímet tartalmazó hatósági igazolvány. Más igazolvány és ideiglenes igazolvány a fentírt ügyekben személyazonosítási célra nem alkalmas.

Gazdálkodó szervezet azonosításához 30 napnál nem régebbi cégbírósági bejegyző végzés vagy bejegyzési kérelem szükséges. A gazdálkodó szervezet képviseletében vagy megbízása alapján eljárni jogosult személyt személyazonosító és lakcímet igazoló hatósági igazolványa alapján kell azonosítani.

Külföldi jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet esetén a saját országának joga szerinti bejegyzésének vagy nyilvántartásba vételének megtörténtét kell hitelt érdemlően igazolni. Külföldi jogi személy esetében is igaz, hogy a képviseletében és nevében eljáró személyt személyazonosító és lakcímet igazoló hatósági igazolványa alapján kell azonosítani.

Az ügyvéd az ügyféltől köteles írásbeli hozzájárulást beszerezni arra, hogy a személyazonosító okmányról fénymásolatot készíthessen. Ha a fénymásolási hozzájárulást megkapta, a bemutatott igazolványról fénymásolatot készít és e fénymásolatot a hozzájáruló nyilatkozattal együtt az ügy iratai között helyezi el. Ha az ügyfél a hozzájárulást nem adja meg, az ügyvéd az adatokat fénymásolat készítése nélkül, ellenőrzésre alkalmas más módon rögzíti. Az ügyfél nemleges nyilatkozatát is írásba kell foglalni és az ügy iratai között kell elhelyezni.

Az ügyvéd a fent írt ügyekben nem csak saját megbízóját, hanem azt a felet is azonosítja, aki az ügylet további részese. Az azonosítás szempontjából tehát ügyfél alatt az ügylet valamennyi részesét érteni kell.

 

 Az okmányellenőrzés

Az okmányellenőrzés elvégzése az ügyvéd belátásától függ és csak akkor végezhető el, ha ehhez az ügyfél hozzájárult. Hozzájárulás nélkül is elvégezhető az okmányellenőrzés, ha az ügyvéd a személyazonosítás során szokatlan körülményt észlel és/vagy kétség merül fel a korábban kapott ügyfél-azonosító adatok valódisága vagy megfelelőségét illetően.

A terrorizmus elleni küzdelemről, a pénzmosás megakadályozásáról szóló rendelkezések szigorításáról, valamint az egyes korlátozó intézkedések elrendeléséről szóló 2001. évi LXXXIII. törvény alkalmazása esetén az okmányellenőrzés elvégzése kötelező és nem függhet az ügyfél hozzájárulásától.
Az ügyvéd tájékoztatja az ügyfelet az ellenőrzés céljáról, módjáról és tartalmáról, az ellenőrzés során megismert adatok kezelésének rendjéről, idejéről és arról, melyek azok az esetek, amikor a közreműködést megtagadhatja illetve köteles arra, hogy rendőrségi bejelentéssel éljen.


Az ellenőrzés úgy történik, hogy az ügyvéd elektronikus úton megkeresi a Jogügyletek Biztonságát Erősítő Adatszolgáltatási Keretrendszeren (rövidítve: JÜB rendszer) keresztül Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatalát és lekéri az adatait. Ezen adatokkal összeveti az ügyfél személyazonosító és lakcímet igazoló okmányában lévő adatokat.

 

Az adatigénylés iránti megkeresést a felhasználó (ügyvéd, közjegyző és bírósági végrehajtó) a JÜB rendszer alkalmazásával töltheti ki és küldheti el a KEKKH-hoz. A felhasználó az elektronikus alkalmazást egyrészt a KEKKH honlapjának (www.nyilvantarto.hu) jobb oldalán található „Jogügyletek biztonsága” logóra kattintva, másrészt a www.magyarorszag.hu Kormányzati Portál segítségével érheti el.

Az ügyvéd a kapott válaszát köteles kinyomtatni és írásbeli formában 8 évig megőrizni.

 

A lekérdezés díjköteles.

 

Az ügyvédi közreműködés megtagadása

Az ügyvéd köteles megtagadni a közreműködést okirat szerkesztéséhez az alábbi esetekben:

Tudomása szerint az okirat jogszabálysértő célra vagy jogszabály megkerülésére irányul, a fél a személyazonosságának megállapításához nem szolgáltat adatot, a fél nem tud bemutatni érvényes igazolványt, vagy az ellenőrzés során azt állapítja meg, hogy az igazolvány elvesztését, ellopását vagy megsemmisülését bejelentették és megtalálásának vagy megkerülésének ténye nincs nyilvántartva, pénzmosásra vagy terrorizmus finanszírozására utaló adat, tény vagy körülmény merül fel, illetve valamely más aggályos körülményt észlel. Az okirat elkészítésénél aggályos körülménynek kell tekinteni, ha a fél a személyazonosításra szolgáló okmány érvényességének ellenőrzéséhez nem ad hozzájárulást.

 

Szerző: Dr. Papp Melinda